Orbán Viktor és Havasi Bertalan éles vitája a Fidesz kongresszusa után
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusa után a nyilvánosság figyelme nemcsak Orbán Viktor újraválasztására irányult, hanem azokra a kérdésekre is, amelyek a választási vereség okait feszegették. A párt vezetői többségében Magyar Pétert és a Tisza Pártot bírálták, miközben a belső önvizsgálat csak korlátozottan jelent meg. A kongresszust követően Orbán Viktor és korábbi sajtófőnöke, Havasi Bertalan között feszült eszmecsere bontakozott ki.
– Bertalan, sokan azt várják, hogy a vereség után radikális változásokról beszéljünk. Szerintem azonban nem az alapelveinkkel volt a gond – kezdte Orbán Viktor.
– Viktor, én sem gondolom, hogy az alapelveket kellene feladni – válaszolta Havasi. – De nem lehet úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Az emberek egy része nyilvánvalóan mást akart hallani.
– A Fidesz mindig világosan beszélt. Nem volt elérési problémánk, mindenkihez eljutottunk – jelentette ki a miniszterelnök.
– Ezt én is mondtam korábban – bólintott Havasi. – A kommunikáció technikai része működött. Az üzenetek eljutottak az emberekhez.

– Akkor hol a probléma? – kérdezett vissza Orbán.
– Az, hogy az eljutás és a meggyőzés nem ugyanaz. Lehet, hogy mindenki hallotta az üzenetet, de nem mindenki hitte el vagy fogadta el.
Orbán arca megfeszült.
– Könnyű ezt utólag mondani. A kampány alatt senki sem állt elő ilyen határozott kritikával.
– Azért voltak figyelmeztető jelek – válaszolta Havasi. – Egyre több ember mondta, hogy a párt túl magabiztosnak tűnik.
– Magabiztosnak vagy dölyfösnek? – kérdezte Orbán.
– Többen az utóbbit mondták.
A teremben rövid csend támadt.

– Szerinted dölyfösek voltunk? – folytatta a miniszterelnök.
– Szerintem voltak olyan pillanatok, amikor a Fidesz elveszítette a kapcsolatot a hétköznapi valósággal. Ezt nem én mondom egyedül. A kongresszuson is elhangzott, hogy a pártot egyesek valóságtól elrugaszkodottnak vagy akár katonai szervezethez hasonlónak látják.
– Ezek túlzó kijelentések – legyintett Orbán. – A Fidesz fegyelmezett politikai közösség.
– A fegyelem önmagában nem probléma – felelte Havasi. – A kérdés az, hogy marad-e tér a vitának és az önkritikának.
Orbán az asztalra tette a kezét.
– Nézd, Bertalan, a választásokat nem azért veszítettük el, mert túl fegyelmezettek voltunk. Az ellenfeleink ügyesen használták ki az elégedetlenséget.
– Ez igaz lehet – mondta Havasi. – De ha minden kudarcért csak az ellenfelet hibáztatjuk, akkor semmit sem tanulunk.
– Magyar Péter és a Tisza Párt folyamatosan támadott minket. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerepüket.

– Nem is kell. De a választók nem kizárólag miattuk fordultak el tőlünk. Sok ember saját tapasztalat alapján döntött.
A vita egyre intenzívebbé vált.
– Tehát szerinted a kampányunk rossz volt? – kérdezte Orbán.
– Nem mondtam, hogy rossz volt. Azt mondom, hogy nem volt elég. Az emberek válaszokat vártak bizonyos kérdésekre, és lehet, hogy nem kapták meg őket.
– Milyen kérdésekre?
– Például arra, hogyan képzeljük el a következő éveket. Több jövőkép kellett volna, kevesebb konfliktus.
Orbán elgondolkodva nézett maga elé.
– A politika konfliktus. Nem lehet úgy kormányozni, hogy közben senkivel sem ütközünk.
– Ez igaz. De a választók egy része talán belefáradt a folyamatos harcba.
A beszélgetés során szóba került Takács Péter kongresszusi felszólalása is, amelyben kemény szavakkal illette Balásy Gyulát.
– Mit szóltál ahhoz, hogy kullancsnak nevezte? – kérdezte Havasi.
– Erős kifejezés volt – válaszolta Orbán. – Nem biztos, hogy ilyen szavakra van szükség.
– Pontosan erről beszélek. Néha a saját táborunkban is túl éles a hangnem.
– A politikában mindig vannak indulatos megszólalások.
– Igen, de az emberek figyelnek ezekre. A stílus is üzenet.
Orbán lassan bólintott.
– Lehet, hogy ebben van igazság.

– Nem az a kérdés, hogy ki a hibás – folytatta Havasi. – Hanem az, hogy képesek vagyunk-e megérteni, miért történt ez az eredmény.
– A Fidesz túlélte már a nehéz időszakokat – mondta Orbán határozottan. – Most is talpra fog állni.
– Ebben én sem kételkedem. De a megújulás nem automatikus folyamat.
– Mit javasolsz?
– Több párbeszédet. Több önkritikát. Kevesebb önelégedettséget.
Orbán néhány másodpercig hallgatott.
– Az önkritika fontos, de nem szabad átcsapnia önfeladásba.
– Egyetértek. De a valóság figyelmen kívül hagyása sem lehet út.
A vita végére a két politikus ugyan nem jutott teljes egyetértésre, de egy dologban megegyeztek: a választási vereség olyan kihívás, amelyre a Fidesznek előbb-utóbb választ kell adnia. Hogy ez a válasz a korábbi stratégia megerősítése vagy valódi tartalmi megújulás lesz-e, az a következő időszak egyik legfontosabb politikai kérdésének ígérkezik Magyarországon.




